TERMÉKKERESŐ


TERMÉKEINK

OLDALTÉRKÉP



AKTUÁLIS AKCIÓK

KAPCSOLAT
Budaörs
Kamaraerdei út 11., 2040
Tel: 06-1-430-1716
Hétfő-Péntek 12-19h
Szombat 10-14h
Balatonfűzfő
Balaton krt. 86.
Nyitás Június 1!
Hétfő-Péntek 12-19h
Szombat 10-14h
Orsi (Budaörs)
06-1-430-1716 Fecó
06-30-4636-842
Berci
06-30-9579-299













 

A szörfözéssel és kájtozással foglalkozó forrásokból rendszeresen sok információhoz juthatunk a különbözõ felszerelésekrõl, technikákról, versenyekrõl, úticélokról, ugyanakkor keveset lehet olvasni kedvenc idõtöltésünk egyik nélküközhetetlen feltételérõl, magáról a Szél-rõl. A következõkben ezért a vitorlák és ernyõk "üzemanyagáról", annak keletkezésérõl és fajtáiról szeretnék adni egy rövid összefoglalót.

A szél fizikai alapja a légkörben történõ horizonzális nyomáskiegyenlítõdés, amelynek során, a levegõ a magasabb nyomású területek felõl áramlik az alacsonyabb nyomású felé. A nyomáskülönbség oka az, hogy a különbözõ légtömegek változó mértékben melegednek fel a Föld felszínén a Nap eltérõ besugárzása alapján. Minél nagyobb az említett nyomáskülönbség, annál erõsebb a légáramlás. Adott magassághoz tartozóan az azonos légnyomású területeket (5hPa-ként) összekötve kapjuk az izobárvonalak rajzolatát. Az áramlás iránya nem közvetlenül a magasabb nyomásútól az alacsonyabb felé tart, hanem azt a Föld forgásából adódó hatás (Coriolis-erõ) merõlegesen eltéríti (az északi féltekén jobbra, a délin balra), és így a szél az izobárvonalakra megközelítõleg merõlegesen fúj.
Kiterjedésük alapján megkülönböztetünk nagy, a Föld egész légkörére kiterjedõ áramlási rendszereket (globális légkörzés) és kisebb, a különbözõ földrajzi területek sajátosságaitól kialakuló helyi szélrendszereket. A nagy általános légkörzés egyik közismert példája a Passzátok rendszere (trade winds). Kialakulásának alapja, hogy az egyenlítõ feletti meleg levegõ felemelkedve, a magasabb légrétegekben a sarkok felé áramlik, miközben lehûlve az É-i és D-i szélesség 30-ik foka környékén visszaszáll a földfelszín felé, majd nagyrésze visszaindul az egyenlítõ irányába, létrehozva ezzel az egyik legállandóbb szélrendszert az útjába kerülõ területeken (1. kép).

Olyan jól ismert, egész évben szörfözhetõ spotok tartoznak ide többek között, mint a Hawaii-szigetek, a karibtérség déli szigetei (Aruba, Bonaire, Margarita), a Kanári-szigetek, Zöld-foki-szigetek. A kisebb kiterjedésû helyi szelek szûkebb földrajzi területeken alakulnak ki a nagy szélrendszerek részeként, lokálisabb tényezõk hatására. Ide tartozik példaként az Égei-tengeren májustól októberig mûködõ Meltemi, amely létrejöttének alapvetõ feltétele, hogy a nyári monszun idején az Ázsia feletti alacsony nyomású terület nyugati irányba kiterjed az Anatóliai-fennsík (Törökország) fölé, miközben magasnyomású anticiklonális helyzet az uralkodó Délkelet-Európában. A kettõ közötti nyomáskülönbség generálja ezt a többnyire északias irányú széljárást, amelyre nagyon sok európai szörfös alapozza a nyári szabadságát (2. kép).

A helyi szelekhez tartoznak a sokszor egész kis területekre korlátozódó termikus eredetû helyi cirkulációk, röviden termikek. A tengerek és nagyobb tavak partvidékén napos meleg idõ esetén szabályos napi széljárás alakulhat ki, amelynek alapja a víz és a szárazföld eltérõ mértékû felmelegedése. Napközben a part szárazföldje jobban melegszik, és a feláramló melegebb levegõ helyére a víz felõl megindul a légáramlás, aminek intenzitása függ a felszín anyagától és a növényzettel borítottság mértékétõl (3. kép).

A termikek sokszor az uralkodó széljárás hatására rásegítenek ill. azokat módosítják. A hõmérsékleti különbség alapján kialakuló helyi szélrendszerek csoportjába tartozik az ún. hegy-völgyi szél is, amikor a napsütötte hegyoldal és a völgyben fekvõ hüvösebb felszínû területek (éjjel fordítva) között indul meg a cirkuláció. Tipikus példája a Garda tó házi szelei (4. kép), de termikus mechanizmusú a görög Lefkada szigetén levõ-szörfös körökben népszerû-Vassiliki beach Eric-je is.

Az ilyen típusú szelek egységes feltétele a derült meleg napsütéses idõ. Ha felhõk takarják a Napot, jobb ha aznapra más programot tervezünk.
A nagyobb földrajzi területeken fújó szelek irányát és erõsségét az útjukba kerülõ terepformák, hegyvonulatok lokálisan jelentõsen befolyásolhatják (orografikus hatás). Egyik ilyen befolyásoló tényezõ a hegyek által képzett szûkületek, szorosok, hosszanti völgyek, melyeknek a rajtuk átáramló levegõre gyorsító hatásuk van (Venturi-hatás, csõhatás, düseneffekt). Ebbõl profitál például a fuerteventurai Sotavento beach , ahol az alap passzátszelet a forró homok termikus hatásán kívül a spot fölött emelkedõ hegycsúcsok közötti szûkület is erõsíti, amelyen szinte átsurran a levegõ. Ez a hatás érvényesül Szardinia és Korzika, vagy a görög Paros és Naxos szigetei között is, vagy Prasonisin a vékony földnyelv két végét lezáró magaslatok között, rátéve ezzel általában 1-2 Bft többletet a Meltemi alaperõsségére. De gondolhatunk az Alpok nyugati peremét megkerülõ ÉNY-i hidegfront szelére is, amelyet a Rhone völgye felfokoz, és így a Földközi-tenger francia partszakaszára kijutva okozza a sokszor 8-9-es erõsséggel tomboló Mistralt (Brutal Beach…). Hazai példa a Balatonon a Szigligeti-öböl, ahol az északias szelet a Keszthelyi-hegység és a Badacsonyi hegyek által közrezárt hosszanti völgyek felerõsítve küldik a tóra. A földfelszíni módosító hatásokhoz sorolhatók még az ún. bukószelek is, amelynek a horvát adrián elõforduló változatával, a Bórával a magyar szörfösök is gyakran találkoznak. Ilyenkor az északkelet felõl érkezõ hideg légtömeg átkel a Dinári-hegység alacsonyabb részein, majd nagyobb sûrûsége folytán lezúdul és kiszorítja a tenger felett fekvõ melegebb levegõt, gyakran napokig tartóan orkánerõsségû lökéseket produkálva.
A honfoglaló magyaroknak azért úgy tünik nem sok affinitásuk lehetett a vitorlás- sportokhoz, mert a Kárpát-medence területe messze kívül esik a nagy globális szelek rendszerén, és tavainkon jelentõsebb termikus hatás sem érvényesül. Ezért hazai vizeinken jobbára csak a ciklonokhoz kapcsolódó frontális hatásoktól várhatjuk a stabilabb 4+ erõsségû szeleket. Maga a ciklon egy alacsony nyomású légörvény, amelyben a levegõ a középpontja körül örvénylik az északi féltekén az óra járásával ellentétesen, a déli féltekén pedig azzal megegyezõen. A ciklon középpontjában gyenge a légmozgás, körülötte viszont a levegõ az izobárvonalakkal megközelítõleg párhuzamosan áramlik. Az Európát érintõ mérsékelt övi ciklonok leggyakrabban Izland környékén keletkeznek az ottani eltérõ hõmérsékletû légtömegek találkozásából, majd meghatározott pályákon vonulnak tovább Európa felé. Hideg- és melegszektorból áll, a kettõt elválasztó rész a frontvonal (5. kép).

Amennyiben a ciklon középpontjával tõlünk északabbra halad át, akkor a szélviszonyok nálunk a következõk szerint alakulnak: a front elõtti melegszektorban a szél rendszerint DNY-i irányú, de gyakran váltakozik, hektikus természete minden szörfös elõtt jól ismert (6. kép).

A gyorsan mozgó, közeledõ hidegfront elõtt magasratörõ zivatarfelhõk jelennek meg, a légnyomás gyorsan süllyed, a DNY-i szél tovább erõsödik. A zivatarokkal átrobogó hidegfront hátoldalán a szél iránya jobbra fordul, északiassá válik és viharossá fokozódhat, amely szituáció kedvezõ esetben akár több napig is fennmaradhat. A légnyomás eközben gyorsan emelkedik, a hõmérséklet csökken, az ég fokozatosan kitisztul. Na ekkor jött el hazai viszonylatban a kánaán, aki számít és teheti az ilyenkor vizen van (7. kép).

Ínséges idõkben sokan bazíroznak a helyi záporokkal, zivatarokkal kapcsolatos átmeneti, de sokszor viharos erejû szélerõsödések kihasználására. Meteorológiai alapja az, hogy a zivataros esõcseppek hûvös leáramlást generálnak, amely beleütközve a meleg talajfelszínbe körkörös irányba szétterjed (kifutó szél). Egy adott helyen ennek iránya és erõssége függ a zivatargóchoz viszonyított helyzetünktõl és a távolságtól. Ilyenkor gyakran extrém körülmények között kell meglovagolni a hullámokat, ezért csak tapasztaltabb társainknak ajánlható (8. kép).

Fenti írásommal tehát a légmozgásoknak mint természeti jelenségeknek a megértéséhez próbáltam némi adalékkal szolgálni a vízisportok szerelmeseinek, és amely segíthet megfejteni azt is, hogy vajon mit csinálhat a szél ha éppen nem fúj…

Papp László
2010 Surfstation.hu, Minden jog fenntartva. A képek egy részét és a karácsonyi hátteret Freepik tervezte.